“Látom rajtad, hogy stresszes vagy” – mondjuk időnkét egymásnak. Hiszen a stressz jelei kiülnek az arcra, tükröződnek a testtartásban. A fáradtságnak, kimerültségnek látható jelei vannak. A stressz mindennapjaink része. Nem tudjuk elkerülni. És amikor túl sok stressz ér minket vagy tartósan stresszhatásnak vagyunk kitéve, kimerülnek a tartalékaink, és láthatóvá válnak rajtunk a jelei.
A cél nem a stresszmentes élet, hanem a stressz káros hatásainak kiküszöbölése.
A test a stresszorra adott válaszként készültségi állapotba kerül: a nagy vázizmok megfeszülnek, a vérkeringés fokozódik, a vegetatív funkciók kevesebb energiát kapnak, a gondolkodás nehézkesebbé válik. Amennyiben egy stresszhatás tartósan fennáll és nincs lehetőség a pihenésre, úgy a szervezetben felhalmozódnak a stresszhormonok, és folyamatosan készültségi állapotban tartják a testet, ami igen megterhelő.
Ha van rá lehetőségünk, akkor küszöböljük ki az életünkből a stresszort – azt a dolgot vagy személyt, ami/aki a stresszt okozza. Az esetek túlnyomó többségében azonban erre nincs lehetőség. A felhalmozott stresszeket ilyenkor fel kell oldani.
A stresszhormonok aktivitásra készítik fel a testet, így ha a testünk készen áll a mozgásra, akkor a legpraktikusabb, ha valóban mozgunk, és felhasználjuk a stressz által biztosított energiát arra, amire való: mozgásra. Mindeközben pedig elégnek a stresszhormonok és nem tartják tovább készültségben a testet.
A megfelelő mozgás kiválasztásánál körültekintően kell eljárnunk. Ha a mozgás nem elég intenzív, akkor nem éri el a kívánt hatást. Ha pedig túl intenzív, akkor további stresszt jelent a szervezet számára, így nem éri el a stresszoldó funkcióját: a keringés és az izmok túlterhelődnek, aminek következtében izomfájdalmak és kellemetlen közérzet alakulhat ki.
A nordic walking azért megfelelő választás stressz esetén, mert megválaszthatjuk a megfelelő intenzitást – mindig az edzettségi szintünknek legmegfelelőbb tempót és technikát alkalmazva.
Bármilyen tempót és technikát válasszunk is nordic walking során a test izmainak 90 %át átmozgatjuk, hiszen a járással a láb és csípőízület izmait, a bothasználattal a karok és a vállízület izmait, a helyes testtartással pedig a törzs izmait aktiváljuk. A teljes test átmozgatása lehetőséget ad arra, hogy az izmokban tárolt feszültség oldódjon. Nagyon fontos, hogy a mozgást kellően bemelegített izmokkal végezzük, és utána gondoskodjunk az izmok nyújtásáról.
A nordic walkingozás során használt legelterjedtebb technika, amikor a karok és lábak ellentétes oldalon lendülnek előre. Ez a mozdulat a járás természetes ritmusával van összhangban. Az ellentétes oldali végtagok egyidejű mozgatásával elérhetjük, hogy a jobb és bal oldali agyfélteke egyszerre működjön, így javuljon a kommunikáció az agyféltekék között (a kérgestesten keresztül), ezzel visszahatva a gondolkodási funkciók javítására.
Amennyiben a nordic walkingot stresszoldó szándékkal végezzük, ne szaladjunk haza rögtön edzés után. Hagyjunk időt a pihenésre, feltöltődésre: vegyünk néhány mély levegőt, hagyjuk, hogy az erdő feltöltsön minket energiával, hogy a természet gyógyítson. Beszélgessünk, ha van rá lehetőségünk, hiszen a pihenés és az emberi kapcsolatok ápolása nagyon jó hatással van a stresszektől szabadulni vágyó testre és lélekre.
